Bezárás

Alapszabály

A HORGÁSZ EGYESÜLETEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

(A  2017. május 20. napján történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.)

A Szövetség neve, célja és feladata

1. §

/ 1/
A szövetség neve: Horgász Egyesületek Borsod Abaúj Zemplén Megyei Szövetsége /továbbiakban ; szövetség/

A szövetség rövidített neve: HEBOSZ 

/ 2/
A szövetség székhelye; 3530 Miskolc, Corvin u. 15.

/ 3/
A szövetség működési területe kiterjed az egész megyére, illetve a megyei szövetséghez csatlakozó horgász egyesületek működési területére.

/ 4/

A szövetség pecsétje; Kör alakú feliratban; Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén. Megyei Szövetsége, középen horog rajza.

2. §

A szövetség a horgász egyesületek által önkéntesen létrehozott társadalmi, érdekképviseleti szerv, amelynek célja;

/ 1/
a tagegyesületek érdekképviseletének biztosítása, érdekeiknek védelme és a tagegyesületek működési feltételeinek biztosítása és javítása valamint a szövetség kezelésében lévő vagyon hasznosítása,

/ 2/
a tagegyesületek törvényes keretek közötti működési feltételeinek elősegítése a horgászattal, a természet és a vizek védelmével, az egészséges életmóddal kapcsolatos gyermek- és ifjúságnevelés, ismeretterjesztés, oktatás, a horgász- és a versenyzői utánpótlás biztosításának érdekében is,

a horgászat és a horgászsport társadalmi népszerűsítése, a horgászlétszám emelése, a sporthorgászat elveinek, a halfogás sportszerűségének, a kulturált vízparti magatartásformáknak széles körű elterjesztése, a kapcsolódó etikai normák kialakítása, megismertetése, fejlesztése,

a horgászat gazdasági hátterének fejlesztése, a horgászturizmus erősítésével, horgászati célú halgazdálkodás gyakorlati folytatásával az értékmegőrzés fenntartásával, kapcsolódó, fenntartható horgászturisztikai szolgáltatások kialakításával, végzésével, fejlesztésével,

kedvező és a horgászok számára kedvezményes horgászati feltételek biztosítása a Szövetség, a tagok és az egyesületek hasznosításában lévő vízterületeken, 

3. §

A szövetség feladata minden olyan törvényes tevékenység elvégzése, ¬amely az előző §-ban irt célok elérésére alkalmas.

Így elsősorban;

/ 1/
ellátja a tagegyesületek érdekképviseletét és érdekvédelmét az állami szervek, helyi önkormányzati szervek, vállalatok, vállalkozások és egyéb szervezetek felé,

/ 2/
képviseli a tagegyesületek érdekeit a mindenkori országos horgász érdekképviseleti szervek felé, együttműködik azzal az alapvető horgász érdekek biztosításában,

/ 3/
működési területén törekszik a folyók , tavak, víztározók horgászati célú hasznosítására, minden eszközzel törekszik annak biztosítására , hogy a megye területén lévő horgászvizek továbbra is horgászkezelésben maradjanak, illetve a lehetőségekhez mérten tagegyesületek kezelésébe kerüljenek.

/ 4/
kapcsolatot tart fenn a halászati jogot gyakorló más szervezetekkel,

/ 5/
Halgazdálkodást, haltermelést folytathat. Területi engedélyeket / éves, heti, napi / forgalmazhat a Horgász Egyesületi tagsággal, állami horgászjeggyel rendelkező horgászok részére.

/ 6/
a halak kedvező áron történő beszerzése érdekében igény esetén koordinálja és szervezi az egyesületek halvásárlását,

/ 7/
felkérésre segítséget nyújt új horgász egyesületek alakulásához,

/ 8/
elősegíti a tagegyesületek egymás közötti sokoldalú együttműködését,

/ 9/
horgászversenyeket írhat ki és rendezhet,

/ 10/
kezeli azokat az alapokat amelyeket a tagegyesületek közösségi célokra létesítenek,

/ 11/
A horgászat népszerűsítése érdekében közreműködik a gyermek, ifjúsági, felnőtt horgászok képzésében, vizsgáztatásában.

/ 12/
a vizek renaturálása, revitalizálása saját vagy pályázati forrásból, szakmai partnerségre való törekvéssel, a Szövetség és tagjai tulajdonában, bérletében, illetve hasznosításában lévő vizek rehabilitációja, a rehabilitációs tevékenység előkészítése és támogatása érdekképviseleti és pályázati eszközökkel,

/ 13/
a halgazdálkodás, a szervezett horgászat és horgásztatás, a horgászturizmus érdekeinek megfelelő, rendszeres és transzparens érdekegyeztetést végez az illetékes megyei, önkormányzati és más szervekkel, illetve civil szervezetekkel, társaságokkal és velük tartós partnerségi viszonyt épít,

/ 14/
javaslatokkal, kezdeményezésekkel fordul a megyei és önkormányzati szervekhez, hatóságokhoz a horgászérdekek érvényesítése érdekében, véleményt nyilvánít a halgazdálkodást érintő területi és helyi kérdésekben, 

/ 15/
figyelemmel kíséri a halgazdálkodással, a horgászattal és horgásztatással, a halegészségüggyel, a természet-, környezet- és vízvédelemmel kapcsolatos, valamint az egyesületi szervezeti élethez kapcsolódó szabályozási és nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, valamint jogi kérdéseket és feladatokat, ezekről s a bekövetkező változásokról rendszeres tájékoztatást, s egyben szakmai segítséget nyújt a tagoknak, 

/ 16/
a tagok, az egyesületek és a horgászok érdekeinek megfelelő, rendszeres tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet folytat és szervezi a kölcsönös információcserét,

/ 17/
gondoskodik a tulajdonában, hasznosításában lévő vízterületek hatékony halőrzéséről, a horgászat szabályainak betartásáról, ennek érdekében együttműködik a halgazdálkodási hatósággal és a rendvédelmi-, valamint a vízügyi igazgatás szerveivel, a helyi önkormányzatokkal, a polgárőrség illetékes szerveivel,

/ 18/
nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn, s azokat a tagok, az egyesületek és a horgászok javára hasznosítja,

/ 19/
szervezi a megyei gyermek-, ifjúsági- és szabadidős sporthorgászatot, ennek megvalósítása keretében gyermek- és ifjúsági táborokat, vetélkedőket, halfogó és más versenyeket rendez, valamint az ezekhez szükséges felszereléseket, berendezéseket beszerzi és üzemelteti,

/ 20/
a Szövetség horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat

/ 21/
a Szövetség az Alapszabályban foglalt célok megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében: 
a) non profit jellegű gazdasági társaságot alapíthat, 
b) tulajdonosa, tagja lehet olyan gazdasági társaságnak melyben korlátlan felelősség nem terheli 
c) egyéb gazdasági-vállalkozási tevékenységet is elláthat.

A szövetség tagjai

4. §

/ 1/
A szövetség tagja lehet az a horgász egyesület, alapítvány, jogi személy, egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amely a szövetség tagjai sorába belépni kíván. A belépni szándékozó szervezet felvételéről a szövetség elnöksége dönt.

A szövetség tagja természetes személy nem lehet.

A szövetségbe történő felvételi kérelem benyújtásának módja. Az írásbeli tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, melyhez a kérelmező szervezeti jogállása, cégformája szerint csatolni kell:

a) a nyilvántartásba vételről szóló törvényszéki (bírósági), vagy cégbírósági végzést, 
b) a hatályos alapszabályt vagy alapító okiratot, 
c) a csatlakozási szándékot kimondó határozatot vagy döntést, 
d) a szövetségi tagság feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy a felvételét kérő elfogadja a Szövetség Alapszabályát és teljesíti a szövetségi tagsággal járó kötelezettségeket, valamint ennek keretében vállalja, hogy a tagdíj meg nem fizetése esetén tartozását a Szövetség polgári peres úton érvényesíti. 

/ 2/
A tagsági viszony megszűnik: 
a./ kilépéssel,
b./ kizárással,
c./ ha a tagegyesület jogutód nélkül megszűnik, 
d./ ha a bíróság a tagegyesületet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.
e.) felmondással

/ 3/ 
A szövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépési szándékot írásban, ajánlott levél formájában kell bejelenteni a szövetség elnökségének, legkésőbb a tárgy év június 30. napjáig. Ennek elmulasztása esetén a tag köteles a következő évi tagdíjat is megfizetni a szövetségnek. 

A kilépés a kilépési szándék benyújtása évének december 31. napjával hatályosul.

/4/ 
A szövetség közgyűlése a tagegyesületet kizárhatja a szövetségből, ha ismételt felszólítás ellenére több alkalommal nem teljesíti alapszabályi kötelezettségét, vagy egyébként veszélyezteti a szövetség céljainak megvalósulását, kizárás esetén a tagsági viszony a határozat meghozatalával szűnik meg.

A szövetség tagjával szembeni kizárási eljárást a szövetség elnökségénél, bármely szövetségi tag vagy szövetségi szerv kezdeményezheti. A kizárás kérdésében a közgyűlés dönt. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tag kizárását kimondó – egyszerű többséggel hozott – közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizáró határozat ellen jogorvoslat nincs, a kizárt tag a kizárást kimondó határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. 

A tagság megszűnése esetén a már befizetett díjak vissza nem követelhetők.

/4/ 
A tag a Szövetségből akkor zárható ki, ha: 

a) a Szövetség céljait és érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, vagy veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósítását, feladatainak ellátását,  
b) a jogszabályokkal, a Szövetség Alapszabályával, vagy a közgyűlés határozatával ellentétes tevékenységet folytat, 
c) a megállapított és vállalt kötelezettségeit felszólításra sem teljesíti, 
d) olyan etikai normasértést tanúsít, amely alapján tagsági jogviszonya nem tartható fenn.

A kizárási eljárást bármely szövetségi tag, vagy szövetségi szerv,  vagy a Szövetség vezető tisztségviselője egyaránt kezdeményezheti. A tagot a Szövetségből kizárni csak a jelen Alapszabályban meghatározott eljárást követően lehet.

A tagság megszűnése esetén a már befizetett díjak vissza nem követelhetők.

A (4) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott tagi magatartás észlelése esetén a közgyűlés határozattal elrendeli a kizárási eljárás megindítását és lefolytatását, melyről az eljárás alá vontat írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel. A kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést az erről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül kell postára adni az eljárás alá vont tag részére. Az eljárás alá vont tag az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait az Elnökségnek, bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti képviselői személyes meghallgatásának biztosítását.   

A kizárási eljárást az Elnökség folytatja le, melynek eredménye alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a kizárási eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére vagy a tag kizárására. A kizárási eljárás során biztosítani kell a tagnak, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és azok bizonyítékait, védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben a kizárási eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vonttól, vagy más személytől. Akinek személyes meghallgatására a kizárási eljárás során szükség van, illetve akinek a meghallgatását az eljárásban kérik, azt az Elnökség a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével meghallgatásra megidézi. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tag képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. Az idézést úgy kell – az átvételt is igazoló módon – kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző 5 nappal korábban megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kizárási eljárás lezárásaként az Elnökség döntési javaslatot tesz a közgyűlés felé. A tag védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a javaslattételt és a döntéshozatalt  nem akadályozza. 

A kizárással kapcsolatos döntést a Közgyűlés határozatával hozza meg, melyet az átvételt is igazoló módon, 8 napon belül kell postára adni az érintett tagnak, továbbá a kizárást indítványozónak.  A kizáró határozatban köteles a Szövetség a tagot a kizárás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni. A Közgyűlés kizáró határozata ellen a kizárt tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Miskolci Törvényszékhez. A kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele.

Kézbesítési vélelem: Amennyiben az idézett az idézést, vagy a tag a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a kizárási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a kizárási eljárás alá vont tag kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, az értesítést, a felhívást, illetve a határozatot rajta kívülálló, általa el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.

A (4) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott tagi magatartásból eredő, a Szövetségnek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért az ezeket megvalósító tag teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Szövetség felé. 

4/A
Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a  szövetség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

A felmondásról a szövetség közgyűlése dönt.

/ 5/
A szövetségi tagegyesületek önállóságát a szövetséghez való tartozás nem korlátozhatja.

/ 6/ 
A szövetséget pártoló tagként természetes és jogi személyek valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is támogathatják. Ennek szabályait a pártoló tag és a Szövetség közötti együttműködési megállapodás határozza meg.

A tagegyesületek jogai és kötelességei

5. §

/ 1/
A tagegyesületek tagsági viszonyból eredő jogai:
a./ A tagegyesületek választott küldötteik útján részt vesznek a szövetség önkormányzati szerveinek működésében;
választójoggal rendelkeznek és képviselőik beválaszthatók a szövetség szerveibe, megválaszthatók tisztségeire,
b./ jogosultak igénybe venni a szövetség szolgáltatásait,
c./ javaslatokat tehetnek a szövetség szerveihez, felvilágosítást kérhetnek a szövetség bármely tevékenységéről és igényelhetik, hogy a szövetség érdekükben eljárjon.
d.) A pártoló tag (képviselője) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén. (Szavazati joggal nem rendelkezik.)

/ 2/ 
A tagegyesületek tagsági viszonyból eredő kötelességei: 

a) a Szövetség Alapszabályának és a közgyűlés-, valamint az Elnökség határozatainak betartása, a közgyűlésekre küldöttek választása, 
b) a Szövetség eredményes működésének előmozdítása, a szövetségi célok megvalósításában való tevékeny közreműködés, 
c) a Szövetség érdekvédelmi tevékenységéhez szükséges egyesületi-, valamint az egyesületi tagokra és a kezelt horgászvizekre, halgazdálkodási létesítményekre, a vendégforgalomra, a halnevelési, a telepítési és a fogási adatokra vonatkozó információk és statisztikai adatok határidős szolgáltatása, 
d) a szövetségi kommunikációs tevékenység sikeres és megfelelő reakcióidővel történő folytatásához szükséges egyesületi információk, adatok szolgáltatása,  
e) a helyi tevékenységről szóló folyamatos kommunikáció biztosítása, a szövetségi tagsági és szervezeti előnyök előtérbe helyezésével, 
f) éves tagdíj, valamint a Szövetséggel megkötött forgalmazói szerződésben meghatározott értékesítési bevételek megfizetése, 
g) a halgazdálkodási és horgászati jogszabályok, szövetségi szabályzatok és irányelvek, horgászetikai előírások, horgászrendek, határozatok betartása, valamint a tagszervezetnél tagsági jogviszonyban lévő egyesületeknél regisztrált felnőtt és ifjúsági horgászokkal, továbbá a hasznosított vízterületeken horgászó vendéghorgászokkal történő betartatása. 
h) a szövetség tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást fizetni. A Tagegyesület a szövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

/3/ 
A tagegyesületek az Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) 2017. évi általános mértéke 2.000 Ft, kedvezményes mértéke 1.000 Ft. A megállapított mértéktől sem negatív sem pozitív irányba eltérni nem lehet.

Az ESZH kedvezményezeti személyi 70 éven felüliekre, az egyesületi tagsággal rendelkező ifjúsági területi engedélyesekre a Hhvtv. 41.§ szerinti, igazoltan fogyatékosokkal élőkre (mint díjmentes állami horgászjegyre jogosultakra) valamint hölgyekre terjed ki. A kedvezményt, minden a feltételeknek megfelelő személyekre alanyi jogon, mérlegelés nélkül biztosítani kell.

Az ESZH 2017. évi tagszövetségi költséghányada az általános mérték alkalmazásakor 1.370 Ft a kedvezményes mérték alkalmazásakor 650 Ft, a MOHOSZ költséghányada az általános mérték alkalmazásakor 650 Ft, a kedvezményes mérték alkalmazásakor 350 Ft. Az ESZH-ból a szövetségnél maradó hányad a szövetség működési költségeire fordítható.

A tagegyesület  az ESZH értékesítéséről havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles elszámolni.

Az ESZH  értékesítése tárgyában jutalék nem számolható fel.

A tagegyesület az ESZH forgalmazás utáni díjbevételének összegét havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles átutalni a szövetség bankszámlájára.

Az éves elszámolásnak és pénzügyi rendezésnek minden év december 10. napjáig meg kell történnie. 

Az ESZH meg nem fizető tagegyesületet írásban fel kell szólítani, hogy az ESZH  fizetési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon tegyen eleget. Amennyiben a felhívás eredménytelen marad, a meg nem fizetett ESZH beszedése iránt fizetési meghagyásos eljárást kell indítani illetve a tartozást bírósági úton kell behajtani.  

Az ESZH fizetési kötelezettség elmulasztása miatt az írásbeli felszólításban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fizetés elmaradása esetén a szövetségi tagság felmondásra is sor kerülhet.

6. §

A szövetség szervei:

/ 1/
A szövetség önkormányzati szervei;

a./ közgyűlés 
b./ elnökség
c./ felügyelő bizottság 
d./ szakbizottságok

/ 2/ 
A szövetség ügyintéző szervei;

a./ ügyfélszolgálati iroda 
b./ egyéb alkalmazottak.

/ 3/
Az elnökség tagjai és a bizottsági elnökök valamint azok tagjainak közeli hozzátartozója, a szövetségben működő más testületeibe, eseti bizottságaiba nem választható.

Nem lehet a szövetség önkormányzati szerveinek tagja akit: 
a. Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
b. Az egyesület tevékenységét érintő foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
c. A vezető tisztségviselői tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt áll.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki 
a)  a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), 
b./ az “a” pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

/ 4/
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. 

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az önkormányzati szervekben a szavazati jog meghatalmazás útján nem gyakorolható.

Közgyűlés

7. §

/ 1/
A szövetség legmagasabb döntéshozó önkormányzati szerve a közgyűlés.

/2/ 
A közgyűlés munkáját a tagegyesületek által 5 évi időtartamra választott küldöttek útján gyakorolja. Minden 25o főt meg nem haladó taglétszámú egyesület 1 küldöttet választhat, 25o és 500 fő, illetve 500 és l000 fő taglétszám közötti egyesületek további l+l fő küldöttet választhatnak. Az l000 főt meghaladó taglétszámú egyesületek minden megkezdett l000 fő után további 1-1 küldöttet választhatnak.

A közgyűlésben szavazati joggal felruházott képviselőnek (küldöttnek) tekintendő az a személy, akit a tagszervezet – saját alapszabálya szerint – küldöttnek megválasztott és mandátumát a küldő tagszervezet a Szövetség felé írásban igazolta.

A közgyűlés tagszervezeti tagjainak megbízatása a Szövetség-, illetve a tagszervezet alapszabálya szerinti két tisztújító ülés időpontja közötti időszakra, de legfeljebb öt évre, továbbá a küldöttek esetében a megválasztást megalapozó létszám meglétének időszakára szól, kivé azt az esetet amikor a tagszervezet létszámának csökkenése miatt a küldöttválasztás az alapját veszti. Ez esetben küldött mandátuma a taglétszámszökkenés évének december 31. napjával megszűnik. A Közgyűlési küldötti mandátum a Szövetség, illetve a tagszervezet Alapszabálya szerint újabb választással meghosszabbítható. 

/ 3/
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Ha a közgyűlést határozatképtelen a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Ezen rendelkezéseket a közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell.

/ 4/
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, össze kell hívni akkor is , ha:

a./ a tagegyesületek egyharmada kéri a cél és az ok megjelölésével, 
b./ a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
c./ a bíróság elrendeli.

A közgyűlési meghívó általános tartalmi elemein kívül tartalmaznia kell :

a.) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást,
b.) küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást.

A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől.

/ 5/ 
A közgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással egyszerű szótöbb¬séggel hozza. 

/ 6/
Minősített többségű /kétharmados/ szavazatarány szükséges

a./ az alapszabály elfogadásához és módosításához,
b./ a gazdálkodási és vagyonkezelési szabályzat elfogadásához,
c./ a szövetség feloszlásának, vagy más szervezettel való egyesü¬lésének kimondásához.

/ 7/
Titkos szavazást kell tartani;

a./ elnök, elnökhelyettes, ügyvezető elnök, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak, valamint az országos .testületek küldötteinek megválasztásakor, 
b./ személyi kérdésekben, több jelölt esetén, 
c./ ha a jelenlévő küldöttek fele kéri,

/ 8/
A közgyűlést a szövetség elnöke hívja össze, az elnökség határozata alapján Borsod Abaúj Zemplén megye közigazgatási területén, arra alkalmas bármely helyiségben. A napirendet tartalmazó meghívót, az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal postára kell adni a tagszervezetek küldöttei részére és a szövetség honlapján közzé kell tenni. 

A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak –kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

A közgyűlésen a szövetség elnöke, akadályoztatás esetén a elnökhelyettes elnököl. A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni (lehet utólag is hangrögzítőről), amely tartalmazza:

• a közgyűlés helyét és idejét,
az egyesület nevét és székhelyét,
a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyv hitelesítőjének nevét,
a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,
a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok valamint a tartózkodok számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A szövetség ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet a szövetség dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatnak a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 5 napon belül a tagok és a szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni.  Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirendek kiegészítésének tárgyában. 

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szerelő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul. 

Ha a közgyűlés nem szabályszerűen hívták össze az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és egyhangúlag hozzá járul az ülés megtartásához. A fenti esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A szövetség szerveinek döntéseit saját honlapján hirdeti ki, a kihirdetés a honlapon való megjelenést követő naptól kézbesítettnek kell tekinteni. 

/ 9/
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik;

a./ az alapszabály elfogadása és módosítása,
b./ a szövetség elnökének, elnökhelyettesének és ügyvezető elnökének, valamint az országos testületek küldötteinek megválasztása,
c./ Az elnökség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
d./ gazdálkodási és vagyonkezelési szabályzat elfogadása,
e./ az éves zárszámadás és vagyonmérleg megállapítása és elfogadása, 
f./ az éves költségvetés utólagos jóváhagyása,
g./ megtárgyalja az elnökség, felügyelőbizottság éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját,
h./ a szövetség feloszlásának elhatározása, vagy más szövetséggel való egyesülése,  
i./ a megállapított költségvetésben az egyes, rovatok közötti átcsoportosítás esetén, az 1 millió Ft-ot meghaladó átcsoportosítás előzetes, jóváhagyása,
j./  megállapítja a tagok éves tagdíját, az esetleges belépési és egyéb díjakat,
k./ dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről,
l./ megsemmisíti az elnökség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatait,
m./ költségvetésben megállapítja az elnökség és a felügyelő és a fegyelmi bizottság tiszteletdíját,
n./ dönt mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabály kizárólagos hatáskörébe utal,
o./ megválasztja, a MOHOSZ küldöttközgyűlésében, és annak szerveiben a szövetséget képviselő tisztségviselőket, 
p./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
r./ a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
s./  a vezető tisztségviselők visszahívása
t./  a végelszámoló kijelölése.
u./ döntés civil szervezet, gazdasági társaság alapításáról, annak megszüntetéséről, valamint a Szövetség gazdasági társaságba vagy szövetségbe, illetve egyéb civil szervezetbe való belépéséről és kilépéséről,  
ü./dönt kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről, valamint tag kizárásáról,

/ 10/
A szövetség alapszabályának módosításához a szövetség egyesüléséhez és szétválásához közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

/ 11/
A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Elnökség

8. §

/ 1/ 
Az elnökség a közgyűlés általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a hatáskörébe utalt feladatok elvégzéséről. Tevékenysé¬géért a közgyűlésnek felelős. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetérőé beszámolni.

/ 2/
Az elnökség létszáma 16 fő, ebből 13 fő választott küldött, továbbá, az elnök, elnökhelyettes és ügyvezető elnök. Tagjait a közgyűlés választja meg 5 évi időtartamra.

/ 3/ 
Az elnökség feladata;

a./ figyelemmel kíséri és segíti a tagegyesületek önkormányzati tevé¬kenységét,
b./ irányítja a kezelésében lévő vízterületeken a halgazdálkodást és haltenyésztést,
c./ összehívja a közgyűlést, meghatározza és előkészíti a tárgyalandó napirendi pontokat, dönt a tanácskozási joggal meghívandók szemé¬lyéről,
d./ a költségvetés keretirányzatainak megfelelően gazdálkodik és elvégzi a rovatok közötti átcsoportosítást,
e./ szervezi és segíti a horgászversenyeket, táborozást, víz-, és környezetvédelmet,
f./ kapcsolatot tart a horgászati tevékenységet befolyásoló hatóságok¬kal, szervekkel, és szervezetekkel ,
g./ segíti a szövetséghez tartozó tagegyesületeknek a horgász ismeret¬terjesztésre vonatkozó tevékenységét,
h./ elnökségi tagokat kooptálhat / legfeljebb 4 f ő/
i./ az éves költségvetést meghatározza.
j./ döntés szövetségi kitüntetés alapításáról, a szövetségi kitüntetési szabályzat elfogadásáról, a választmányi jogkörű kitüntetések adományozása és átadása,
k./  kizárási eljárás lefolytatása a közgyűlés döntése alapján, a kizárási eljárásról szóló jelentés és döntési javaslat közgyűlés elé való terjesztése.

/ 4/
Az elnökség jogosult mindazon kérdésekben intézkedni, amelyeket az alapszabály nem utalt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Így különösen;

a./ munkáltató jogot gyakorol a szövetség munkaszervezetének vezetője felett, 
b./ dönt a szövetség kezelésében lévő horgászvizek horgászrendjéről, a különböző szolgáltatások igénybevételének díjáról,
c./ rendelkezik a szövetség anyagi helyzetét javító vállalkozások kérdésében, dönt a szövetségi, pénzügyi alapok felhasználásáról,
d./ dönt a tisztségviselők és a horgászközösség érdekében tevékenykedő, aktívák anyagi és erkölcsi elismeréséről,
e./ megállapítja a szövetség ügyintéző szervezetét és meghatározza annak működését,
f./ jóváhagyja a szakbizottságok feladatkörét,
g./ évente legalább négyszer ülésezik, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíttetni, amit két elnökségi tag hitelesít.
h./ döntést hoz a felvételüket kérő új tagok felvételéről

/ 5/
Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal rendes ülést tart.  

Rendkívüli ülést kell tartani, ha:

   a. az elnökség egyharmada az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,
   b. a szövetség elnöke, illetőleg
   c. a felügyelő bizottság szükségesnek tartja,

Az elnökség ülését az elnök, (akadályoztatás esetén az elnökhelyettes) az ülés előtt legalább 8 nappal a napirend megjelölésével hívja össze írásban. 

a.)  Abban az esetben, ha az  elnökség minden tagja jelen van, és az ülés megtartása ellen senki sem tiltakozik, akkor az elnökség ülése megtartható a 8 napos határidő és a napirend előzetes közlése nélkül is.
b.) Indokolt, sürgős esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat 8 napnál rövidebb határidővel, bármely kommunikációs eszközön. (telefon, fax, e-mail).
c.)   A elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van. Ha az elnökségi ülést határozatképtelenség miatt nem lehet meg-tartani, 30 napon belül az eredeti napirenddel újból össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen rendelkezéseket a meghívónak tartalmaznia kell.
d.)   Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a szövetség bármely tagja írásban kérheti az elnöktől.
e.)   Az üléseket az elnök vezeti, a napirendi pontokat előterjeszti.
f.)   Az elnökségi ülések zártak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívottak vehetnek részt, azok is csak az őket érintő, adott napirendi pont megtárgyalásában.
g.)  Ha bármely tag kéri, úgy a határozathozatal előtt az elnök titkos szavazást rendelhet el. 
Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon, az elnökségi tagok fele plusz egy fő jelen van.
Az elnökség minden döntését egyszerű az egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül.

/ 6/
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az (6) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

Felügyelő Bizottság

9. §

/ 1/
A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A felü¬gyelő bizottság elnökből és 4 tagból áll. A felügyelő bizottság tagjai, és elnöke megbízatásuk tartama alatt a szövetségnél más tisztséget nem tölthetnek be.

/ 2/
A felügyelő bizottság feladat és hatásköre;

a./ ellenőrizni:

– a szövetség működését,
– az alapszabály rendelkezéseinek betartását,
– a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
– költségvetését, gazdálkodását, 
– ügyintéző szervezetét, 
– pénz-, és ügykezelését, 

b./ megvizsgálja az elnökség által elkészített zárszámadást, vagyonmérleget és az alapjául szolgáló bizonylatokat,
c./ hiányosságok feltárása esetén felhívja a figyelmet azok megszünte¬tésére, illetve belátása szerint megteszi a szükséges intézkedéseket, 
d/ amennyiben a szövetség érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni a szövetség elnökét, az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén, 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

/ 3/ 
A bizottság munkaterv alapján dolgozik.
A felügyelő bizottság saját munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább ülést tart. 
A felügyelő bizottság ülését az elnök, az ülés előtt legalább 8 nappal a napirend megjelölésével hívja össze írásban. 

a.)  Abban az esetben, ha a felügyelő bizottság minden tagja jelen van, és az ülés megtartása ellen senki sem tiltakozik, akkor a felügyelő bizottság ülése megtartható a 8 napos határidő és a napirend előzetes közlése nélkül is.
b.) Indokolt, sürgős esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat 8 napnál rövidebb határidővel, bármely kommunikációs eszközön. (telefon, fax, e-mail).
c.)  Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 5 napon belül az újabb ülést megtartani nem lehet. Kivétel ez alól a rendkívüli ülés.
d.)   Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől.
e.)   Az üléseket az elnök vezeti, a napirendi pontokat előterjeszti.
f.)   A felügyelő bizottsági ülések zártak, azokon a felügyelő bizottság tagjain kívül csak a meghívottak vehetnek részt, azok is csak az őket érintő, adott napirendi pont megtárgyalásában.
g.)  Ha bármely tag kéri, úgy a határozathozatal előtt az elnök titkos szavazást rendelhet el. 

A felügyelő bizottsági ülések határozatképesek, ha azon, 3 (három) tag jelen van. 
A felügyelő bizottság minden döntését egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelő bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül. 

Szakbizottságok

10. §

/ 1/
A szakbizottságok feladata, hogy az elnökség szakmai munkáját elősegítse. A szakbizottságok véleményező, javaslattevő, jogkörrel rendelkeznek.

/ 2/
A szövetségen belül az alábbi szakbizottságok működhetnek;

a./ haltermelési és környezetvédelmi szakbizottság, 
b./ ifjúsági és verseny szakbizottság,
c./ közgazdasági és jogi szakbizottság.
d./ horgászvizsga bizottság,

/ 3/
Egyes kiemelkedő feladatok elvégzésére az elnökség ideiglenes szakbizottságokat hozhat létre.

/ 4/ 
A szakbizottságok működésére a felügyelő bizottság működésére vonatkozó szabályok az irányadó.

Tisztségviselők

11. §

/ 1/
A szövetség tisztségviselői az elnök, elnökhelyettes, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.

/ 2/
Az elnök a közgyűlés és az elnökség elnöke. Képviseli a szövetséget és az elnökséget a külső szervek előtt; összehívja az elnökséget, elnököl a közgyűlésen és az elnökségi ülésen.

/ 3/
Az elnökhelyettes segíti az elnök munkáját és az elnököt általános  hatáskörrel helyettesíti.

/ 4/
Az elnök  irányítja és szervezi a szövetség munkáját, a szövetség és egyben az elnökség ügyintézője is. Hatáskörébe tartozik mindaz, amely nem tartozik a közgyűlés illetve az elnökség kizárólagos hatáskörébe. 

Így különösen:

a./ az elnök mint az ügyintéző szervezet vezetője irányítja az alkalmazottak munkáját.
b./ a szövetséghez tartozó egyesületek érdekképviseletében eljár az állami szervek, önkormányzatok gazdálkodó és egyéb szervezetek felé,
c./ a szövetség napi ügyeinek vitel, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben döntések meghozatala, 
d./ beszámolók előkészítése és azokat a közgyűlés elé terjesztése,  
e./ éves költségvetés elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése, 
f./ a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartzó döntések meghozatala és végrehajtása, 
g./ a szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztviselők megválasztásának előkészítése,  
h./ közgyűlés összehívása a tagság és a szövetség szerveinek értesítése, 
i./ az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
j./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre,
k./ tagegyesületek nyilvántartása,
l./ a szövetséghatározatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek a vezetése,
m./a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
n./a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte törvényben esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
o./ az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,

A tisztségviselők mandátuma megszűnik ha:
a./ a mandátum lejártával,
b./ a tisztségviselő felmentésével,
c./ a tisztségviselő lemondásával és annak elfogadásával, 
d./ a tisztségviselő halálával,
e./ a tisztségviselőt delegáló tagszervezeti tagsági viszonyának meg¬szüntetésével, vagy a tagszervezet képviseletét megalapozó választás visszavonásával,
f./ ügyvezető elnök esetén a munkaviszony megszűnésével,

/ 5/
Az elnök képviseleti joga önálló, a képviseleti joga általános. 

Ügyintéző szervezet

12. §

/ 1/ 
A szövetség és szervei


A szövetség és szervei működésével kapcsolatos feladatokat az ügyintéző szervezet látja el. Az ügyintéző szervezet vezetője a szövetség elnöke.

/ 2/ 
Az ügyintéző szervezet irodai dolgozókból és halőrökből áll.

/ 3/
Az irodai dolgozók feladata a pénzügyi adminisztrációs munka elvég¬zése, az ügyfélszolgálati tevékenység ellátása, ezen belül tanácsa¬dás, információk adása a tagegyesületek ellátása a működésükhöz szükséges nyomtatványokkal és engedélyekkel. 

A Szövetség működésének törvényes ellenőrzése

13. §

/ 1/
Az egyesület működése felett a törvényes ellenőrzését az illetékes ügyészség látja el.

A szövetség jogi személyisége és vagyona

14. §

/ 1/
A Szövetség jogi személy

/ 2/
A Szövetség vagyonát ingatlanok, és ingóságok, értékpapírok, kész¬pénz és követelések alkotják.

/ 3/
A Szövetség bevételei a tagdíjak, más gazdálkodási-vállalkozási tevékenységből származó bevételek, kamatok, adományok. A Szövetség alapszabály szerű tevékenységből illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

/ 4/ 
A Szövetség tartozásaiért szövetségi kezelésű vagyonával felel.

/ 5/
A Szövetség a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok szerint gazdálkodik.

/ 6/
A Szövetségi vagyon a tagszervezetek vagyonának minősül.

/ 7/ 
A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

/ 8/
A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

3 000 000.-Ft feletti összegű kötelezettséget csak az elnökség jóváhagyásával vállalhat a  Szövetség.

A szövetség megszűnése

15. §

/ 1/
A Szövetség megszűnik, ha

a./ feloszlását a közgyűlés kimondja 
b./ más szövetséggel egyesül,
c./ megszűnését a bíróság megállapítja 
/2/ A szövetség más jogi személlyé nem alakulhat, át csak egyesületekre válhat szét.

/ 3/
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha

a. ha megvalósította célját vagy a szövetség céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b. a szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a két tagszervezetet.

A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a MOHOSZ-hoz tartozó más horgász szervezet javára kell átadni.

A szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha a szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetség, vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

16. §

Az alapszabályt módosító okiratot a Szövetség 2017. május 20. napján tartott közgyűlése jóváhagyta.
Az Alapszabály 2017. május 20. napján tartott közgyűlésen elfogadott módosításait a vastagított betűkkel szedett szövegrész tartalmazza.

Tanúsítom, hogy a 2017. május 20. napján történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. 

Miskolc, 2017. május 20. 

 

dr. Kovács György Zoltán
Horgász Egyesületek BAZ. Megyei Szövetség
Elnöke

Close Menu